FalukrĂłnika

A faluról szóló els írásos feljegyzések 1296-ból származnak, amikor a területet a Gyr nembeli Ders vásárolta meg. Ebben az idben Yormoth néven említették a dokumentumok Gyarmatot. A XIV. században a szerdahelyi Derssfy család volt a birtokos, az címerükbl került a település mai jelképébe az arany liliom. A török hódoltság alatt jelentsen megfogyatkozott a lakosság, az 1695-ös összeíráskor mindössze három jobbágycsaládról adtak számot, k 15 holdat mveltek meg. Még az 1720-as összeírás is csak a Forró, a Nagy és a Pet famíliát említette, földesuruk ekkor gróf Eszterházy József volt. A községhez tartozó Vörösalmapuszta ekkor még él település volt, melynek lakói adót is fizettek. Kaposgyarmat lélekszáma a XVIII. században kezdett emelkedni, bár az id tájt sem haladta meg a háromszázat. Ennek egyik valószínsíthet oka, hogy a nagy erdterület, a nehezen mvelhet földterület nem vonzotta a betelepülket. A helybélieknek évszázadokon át a földmvelés mellett az állattartás és az erdgazdálkodás nyújtott megélhetést.

A kis faluban hosszú ideig nem volt iskola sem, az elst a XX. század elején indították. 1920-ban elször a kocsmaépületet alakították át egy tanteremmé és szoba-konyhás tanítólakássá, majd nyolc évvel késbb felépítették az új iskolát, amely ma a községházának ad helyet. Az iskolaépítés jelents áldozatot kívánt a lakosságtól, ugyanis az állam a költségeknek nem egészen a harmadát állta, a többit a kaposgyarmati családok adták össze. 1946-ban megépítették a köves utat, majd bevezették az áramot, és megszületett a telefonösszeköttetés. 1949-ben könyvtára nyílt a falunak. A hatvanas években elveszített közigazgatási önállóságot csak a rendszerváltást követen teremthették meg újra. Azóta jelents fejldésen ment át a falu, az ezredvég utolsó évtizedének eredményei szembeötlek.


www.kaposgyarmat.hu